Sportpszichológia – az egyensúly művészete az ifjúsági jégkorongban

Győzni vagy fejlődni? Az ifjúsági jégkorongban ez nemcsak edzői filozófia kérdése, hanem a sportolók mentális egészségét és hosszú távú teljesítményét is meghatározó döntés. A sportpszichológia legfrissebb kutatásai szerint a fejlődésre fókuszáló szemlélet nemcsak jobb sportolókat, hanem kiegyensúlyozottabb fiatalokat is eredményez. De hogyan teremthetünk egyensúlyt a teljesítménykényszer és a fejlődési igény között? Ebben a cikkben ennek jártunk utána.

A versenyszellem árnyékos oldala – miért nem elég csak az eredményre figyelni?

A fiatal sportolók gyakran kerülnek olyan közegbe, ahol a győzelem az egyetlen elfogadott mérce. Ez azonban nemcsak mentálisan, hanem fizikailag is veszélyes lehet. A kutatások szerint a korai specializáció – amikor egy gyermek már 10–12 évesen kizárólag egy sportágra fókuszál – növeli a sérülések, a kiégés és a sport elhagyásának kockázatát.

A túlzott eredményorientáció érzelmi instabilitást is okozhat: a fiatalok gyakran saját értéküket a győzelmekhez kötik, így minden vereség identitásválságot idézhet elő.

A The Guardian sportpszichológiai elemzése szerint az “all-or-none” gondolkodás, vagyis a „ha nem vagyok tökéletes, semmit sem érek” hozzáállás gyakori a fiatal élsportolók körében. Ez a perfekcionizmus pedig azt eredményezheti, hogy ha a gyerekek nem biztosak a sikerben, akkor inkább nem is próbálkoznak.

A “growth mindset” szerepe: hogyan gondolkodjunk másként?

Dr. Carol Dweck, a Stanford Egyetem pszichológusa a „growth” (növekedési) és „fixed” (rögzült) szemlélet elméletének megalkotója szerint az, ahogyan a sportoló saját képességeire tekint, kulcsfontosságú a fejlődés szempontjából. A növekedési szemlélet azt hangsúlyozza, hogy a képességek nem velünk született adottságok, hanem fejleszthető készségek, amelyeket gyakorlással, kitartással és a hibákból való tanulással lehet erősíteni.

Ez a megközelítés különösen fontos az utánpótlássportban. A sportpszichológiai kutatások azt mutatják, hogy a growth mindsettel rendelkező fiatalok kitartóbbak, rugalmasabbak, és jobban kezelik a kudarcokat.

Az arany középút

A fejlődésközpontú szemlélet nem azt jelenti, hogy az eredmények nem számítanak. Inkább arról van szó, hogy az eredmény nem minden. A sportpszichológiában a „mastery orientation” kifejezés azt a hozzáállást jelöli, amelyben a sportoló a tanulásra és a készségek fejlesztésére összpontosít, nem kizárólag a győzelemre. Ez a szemlélet segít fenntartani a belső motivációt és támogatja az érzelmi stabilitást. A SMART célok – specifikus, mérhető, elérhető, releváns és időhöz kötött feladatok – segíthetnek abban, hogy a sportolók saját fejlődésükre koncentráljanak, miközben valós kihívásokat tűznek ki maguk elé.

Gyakorlati javaslatok edzőknek és szülőknek

• Ne csak az eredményt, a fejlődést is dicsérd!
• Engedd hibázni a gyerekeket és ne szidd őket meg érte!
• Tartsatok heti legalább egy sportmentes napot, hogy elkerüljétek a kiégést!
• Vezessetek fejlődési naplót, amiben a gyerekek maguk írhatják le, miben fejlődtek az utóbbi időben – ezzel tudatosabbá válik az útjuk is, nem csak a cél.

A fejlődés az úr

Az ifjúsági jégkorongban – mint minden utánpótlássportban – a legnagyobb kihívás az, hogy egyszerre akarunk bajnokokat és egészséges felnőtteket nevelni. Ez csak akkor lehetséges, ha a győzelem és a tanulás nem egymás ellenfelei, hanem szövetségesei. A sportpszichológia ma már egyértelműen azt üzeni: a hosszú távú eredményesség a fejlődésre épül. A jégkorongban is!