Hogyan tanulnak a 8 évesek?

Akár gólszerzésről, passzolásról vagy védekezésről van szó, nem újdonság, hogy a fiatal jégkorongozók a pozitív visszajelzéseket tudják leginkább hasznosítani. De mi történik, ha gyerekünk hibázik? Hogyan reagálsz? És ami még fontosabb: célba érnek a tanácsaid, amiket adsz neki?

Negatív vs. pozitív visszajelzés

A The Journal of Neuroscience folyóiratban megjelent tanulmány alaposan átvizsgálta a kérdést. A leideni egyetem kutatói 8-9 évesek agyának működését figyelték meg és hasonlították össze a 11-12 évesekével.

Az eredmények azt mutatták, hogy minél fiatalabb egy sportoló, annál kevésbé működik nála a negatív visszacsatolás.

„A nyolcéves gyermekek tanulási stratégiája gyökeresen eltér a 12 évesekétől” – írja a tanulmány. „A fiatalabbak elsősorban a pozitív visszajelzésekből tanulnak, a negatív megjegyzések pedig egyik fülükön be, a másikon ki.”

Az egyik kutató, Dr. Eveline Crone elmondta, hogy arra számítottak, hogy a 8 éves gyerekek agya ugyanúgy működik, mint az idősebb gyerekeké, és meglepte őket az ettől eltérő eredmény.

„A gyerekek folyamatosan tanulnak” – írta Crone. „Ezek az új tapasztalások nagyon fontosak lehetnek azok számára, akik gyerekeket tanítanak valamire: hogyan lehet a legjobban fejleszteni a 8 éveseket, és hogyan a 12 éveseket?”

Hogy megtaláljuk a választ, megkérdeztük az Egyesült Államok olimpiai bizottságának senior pszichológusát, Peter Haberl-t.

„A negatív, kritikus visszajelzések aligha segítik a fejlődést” – mondta. „Tedd fel magadnak a kérdést: te jobban teljesítesz, ha kiabálnak veled és lehordanak?”

Haberl szerint sokkal jobb mód, ha a szülők és az edzők inkább pontos, követhető utasításokat adnak.

„A gyerekek sokszor tudják, hogy hibáztak – csak azt nem, hogy hogyan kellett volna jobban csinálniuk. Könnyebben fognak fejlődni tehát, ha megkérdezzük tőlük, hogy tudják-e, mit tehetnek legközelebb másként vagy, hogy mit tanultak a hibából, ahelyett, hogy kiabálunk velük és leszidjuk őket.”

Ez egy kritikus fontosságú folyamat a jégkorongban, ami a világ egyik legösszetettebb sportja.

„Ha nem hibáznak, akkor nem fejlődnek” – mondta Haberl. „Fontos tehát, hogy a szülők és az edzők olyan környezetet teremtsenek, melyben a gyerekek feszegethetik a határaikat, anélkül, hogy félniük kellene a hibáktól.”

Fejlődés fókuszú gondolkodás

Ez a forradalmi megközelítés Carol Dweck, pszichológus nevéhez fűződik, aki 2006-ban írta le először az angol „Growth mindset” kifejezést, amit azóta is rengeteg szakember használ a pszichológiában. Bár a tanulmány nem kizárólag a sportolókra koncentrál, megállapításai mégis tökéletesen felhasználhatók a jégkorongosok sikereihez.

„A fejlődés fókuszú gondolkodásmód azt erősíti az emberben, hogy a teljesítménye az erőfeszítéseinek az eredménye” – magyarázta Haberl. „A tehetség és a képességek fejleszthetők. A fejlődés fókuszú gondolkodású sportolók kitartóbbak az akadályokkal szemben és kevésbé veti vissza őket a kudarc. Hibáikat tanulási lehetőségként fogják fel, nem pedig a bennük rejlő képességek hiányaként.”

Ahogy a fiatal sportolók egyre feljebb lépnek, úgy lesz még fontosabb ez a fajta gondolkodásmód. A 6-8 éves gyerekek előbb-utóbb ügyesebb hokisokkal is összekerülnek. Ilyenkor a fejlődés fókuszú gondolkodásmóddal rendelkező játékosok felgyűrik az ingujjukat és munkához látnak, a rögzült, állandóságpárti (fixed mindset) gondolkodók (azok, akik azt gondolják, hogy nem elég jók), pedig feladják, mert úgy érzik, felesleges több energiát belefektetniük.

Mit tehetsz szülőként, edzőként? Ügyelj arra, hogy gyakran dicsérd és jutalmazd a gyerekek erőfeszítéseit és kemény munkáját – a jégen, és a pályán kívül is!

„Amikor legközelebb azon kapod magad, hogy azzal dicsekedsz, gyermeked milyen ügyes, okos vagy jó matematikából, állj meg egy pillanatra! Cseréld le ezeket a kifejezéseket és mondd inkább azt, hogy keményen dolgozott, sokat foglalkozik a matekfeladatokkal, kedvesen viselkedik másokkal”- tanácsolta Haberl.

„Szándékosan kell kialakítanunk bennük ezt a fejlődés fókuszú gondolkodást. Kezdd el már ma! Teremts olyan környezetet, melyben tanulhatnak a hibáikból és olyan visszajelzést adj nekik, amit valóban tudnak hasznosítani!”

Forrás: admkids.com