U6-U8: A fejlődés alapkövei

Azok számára, akik határozott elképzeléssel lépnek be a jégkorong világába, csalódás lehet a 6-8 év alattiak kis területű pályája. A tapasztalatok azonban igazolják, hogy a kisebb jégfelület nagyobb előnyökkel jár a legfiatalabb korosztály számára. Bob Mancini, jégkorong-fejlesztéssel foglalkozó ügyvezető igazgató elmondja, miért.

Életkornak megfelelő

Ez a legkézenfekvőbb magyarázat. “Jó a nyolc év alatti gyerekeknek” - mondta Mancini. “A számok nem hazudnak, a tudomány alátámasztja ezt.”

Egy közelmúltban Svédországban és Finnországban végzet tanulmány valóban megállapította, hogy kisebb pályán a játékosok ösztös-nyolcszor annyit érnek korongot, mint a teljes pályán, öt-öt elleni felosztásban.

A tanulmány összefoglalója szerint: “A jégpálya területének növelésével a játékosoknak többet kell korcsolyázni, nagyobb helyen, így kevésbé tudnak bekapcsolódni a játékba, míg a pályaterület csökkentése növeli az akciók számát, így gyakrabban kell problémamegoldó képességeiket használni, ahogy többször kerülnek olyan helyzetbe, ahol döntést kell hozniuk, miközben a technikás korcsolyázást is gyakorolják, és átfogóan bevonódnak a játékba.”

A józan ész is ezt diktálja, és más sportokban is látunk példát arra, hogy az utánpótlás kisebb pályán gyakorol.

“Minden sport a sportolók életkorához és méretéhez alkalmazkodva nyújt lehetőségeket a fejlődésre. Szerintem az lehet sokaknak furcsa, hogy félpályán nem tűnik valódi hokinak egy edzés” - mondta Mancini. “De ha becsukjuk a szemünket, és csak hallgatjuk a pálya széléről a játékot, rájövünk, hogy ugyanúgy hangzik, mint a felnőtteké. Szerintem ez segíthet megérteni a szülőknek, hogy nincs baj a kisebb tereppel.”

Problémamegoldás

Azáltal, hogy a fiatal játékosok a kisebb helyen többször érnek korongot, korán megtanulják követni a gyors játékot.

“Így segíthetünk nekik, hogy gyorsan megoldják a problémákat a jégen” - magyarázta a szakember. “Tudatosabbá válnak. Meg kell tanulniuk döntéseket hozni, hiszen ez lesz a legfontosabb alapja a játéknak a későbbiekben.”

A legkitűnőbb játékosok teljes pályán is kapnak ilyen lehetőségeket, de akik a fejlődési görbe ellenkező oldalán állnak, könnyen lemaradhatnak.

“És habár azt is tudjuk, hogy miért nem szabad teljes jégen játszani” - tette hozzá Mancini - “sokszor azt érzem, hogy hajlamosak vagyunk csak a negatívumokra koncentrálni ezzel kapcsolatban. Pedig azt kellene szem előtt tartanunk, hogy egy adott életkorban mi a legjobb a gyerekeknek.”

Az út eleje

A kispályás jégkorong legnagyobb előnye, hogy megtérül. Amikor a játékosok elérik az U10-es kort és teljes pályán kezdenek játszani, a kisebb területen felhalmozott tapasztalatokkal sikereket érnek el.

“A félpályán játszott jégkorong előnyei csak egy-kettő, vagy akár három után fognak látszódni’ - magyarázta Mancini. “Ez a nehéz ebben a világban, amiben élünk, a türelem. De ismerjük ezeket az előnyöket, és tudjuk, hogy fejlődést hoznak.”

Mennyi az annyi?

Nincs általános formula arra, hogy pontosan mekkora pálya alkalmas a kicsiknek. Ez a csapattól és a körülményektől is függ.

“Néha a pálya egyharmada a legjobb méret. Néha a negyede. És van, hogy a hatoda is elég” - mondta Mancini.

De ami biztos, hogy a gyerekek szívesebben térnek vissza az edzésekre, ha kispályán játszhatnak. Amióta az USA Hockey szervezete magáévá tette ezt a módszert az Amerikai Fejlesztési Modell részeként, megnőtt a játékosok megtartásának aránya.

Több játékos vesz részt az akcióban, több játékos fejlődik. Ez vitathatatlan előny.

Forrás:admkids.com