U12: Miért érnek későn a profi hokisok?

A legjobb fiatal jégkorongozók ritkán lesznek igazán profi felnőttek, és a világ legjobb NHL játékosainak többsége nem volt a legügyesebbek között fiatalként. De miért?

Ken Martel, az USA Hockey ADM modell Senior Igazgatója is tudna erről mesélni. És feltehetően rengeteg időt és erőfeszítést takaríthatott volna meg azoknak a kutatóknak és szerzőknek, akik ugyanarra a következtetésre jutottak, amit ő ösztönösen tud.

"A sikeres ifjúsági sportolók és a sikeres felnőtt sportolók túlnyomó része nem fedi egymást" - írta a tanulmány.

Martel elmondta az ADM kids blogján, hogy hálás, amiért ilyen világosan és alaposan kifejtették a témát.

"A jégkorong egy olyan sport, amiben korán kell kezdeni, de későn specializálódni. Ez az, amit már régóta tudunk és látunk minden sportágban. Most valaki egyszerűen összegyűjtötte az adatokat" - mondta Martel. "De néha be kell bizonyítani, hogy a víz nedves."

Kiegyenlítődnek az erőviszonyok

Az ifjúsági és a felnőtt siker közötti különbségeknek számos oka van, de néhány egyszerűen a fizikai fejlődéshez vezethető vissza.

Azok a játékosok, akik a korai növekedés miatt előnyt élvezhetnek U10-es vagy U12-es korban - ami többek között gyorsabb korcsolyázást és erősebb lövéseket jelent - gyakran tapasztalhatják, hogy ezek kiegyenlítődnek, ahogy a tinédzser évek során a többiek is felzárkóznak.

"Mint a legtöbb sportban, a hokiban sem jelzik előre a hosszú távú sikert a korai eredmények"- mondta Martel.

Ezek a növekedésbeli különbségek teszik nehézzé a tehetség értékelését - ezt pedig a tanulmány is alátámasztotta.

Különleges bánásmód

Ha túlságosan fiatalon döntjük el, ki tehetséges és ki nem, azzal saját magunkat csapjuk be. Persze nehéz elvonatkoztatni az aktuálisan legjobb játékosoktól, de nem szabad őket máshogy kezelni, mint a többieket. A korai sikerek félrevezethentek.

"Nem az a probléma, hogy felismerjük, hogy van bennük potenciál, hanem az, ha hirtelen máshogy kezdjük el őket kezelni: mintha különlegesek lennének, és nem kellene megdolgozniuk a dolgokért" - mondta Martel. "Mindig dolgoznod kell, hogy jobb legyél, mindegy mennyire vagy éppen magas szinten."

Ne avatkozz közbe!

A korai sikereken nevelkedő játékosok előtt ott a lehetőség, hogy újra és újra feljebb lépjenek és magasabb szinten űzzék a sportot, még akkor is, ha éppen visszafelé fejlődnek. Lehet, hogy a szülők biztatják erre. Pedig ez nem egy jó hozzáállás.

"Nemrégiben arról beszéltem egyetemi edzőkkel, hogy a jelenlegi rendszerünkben már nagyon kevés gyereket kell draftolni. Általában biztosítják nekik a helyüket a csapatokban" - mondta Martel. "Az a szemlélet, hogy valamit ki kell érdemelni, elveszik, vagy a szülő beleavatkozik, és a gyereknek nem kell megküzdenie a jó helyekért."

Martel szerint a gyerekeknek fontos tudniuk, hogy hogyan kezeljék a csalódást, és a szülőknek arra kell őket bátorítani, hogy ez motiválja őket arra, hogy jobbak legyenek.

Martel szerint a korai sikerekbe belekóstoló játékosok sokszor nem tanulják meg, hogyan kell kudarcot vallani.

"Ez nem a szülők hibája, hiszen a legjobbat szeretnék a gyerekeiknek, de ha siettetik őket, azzal értékes tapasztalatoktól foszthatják meg őket" - mondta.

Van remény

A kutatások mögött van azonban egy reményteljes üzenet. Néhányan a legtehetségesebb játékosok közül, már fiatalként is a legjobbak között voltak. Azoknak pedig, akik lassabban indulnak, van elég idejük behozni a lemaradást.

"Nézzük meg az NHL-t. Még ott is sok olyan játékos van, akiket az első körben választottak ki, de nem igazán értek el hosszú távú karriert" - mondta Martel. "Ezzel szemben nagyon sokan nagyon nagyot fejlődnek még a draftolásuk után is... A szülők sokszor úgy gondolják, hogy ha nem sikerült 15-16 éves korban bekerülni a legjobbak közé, akkor nincs már esély. Pedig épp az ellenkezője az igaz."

Forrás: admkids.com