U10: Játékidő, elvárások és fejlődés

Mindannyiunkban van versenyszellem. Mindannyian nyerni akarunk – és ez az érzés talán a gyerekekben még erősebb. Az élet része, hogy megtanuljuk, hol van az egyensúly a pillanat öröme és a hosszú távú siker között. Ez az, ami miatt különösen fontosnak tartjuk, hogy a 10 év alatti hokisok sokat játszanak: ebben a korban fontosabb a szórakozás, mint az eredmények.

A fejlődés nem lineáris

Azért is fontos, hogy minden gyereknek egyenlő mértékben jusson jégidő, mert a fejlődés nem egy egyenes vonal, ami nulláról töretlenül tart a 100 felé. Az U10-es korosztálynál még nem tudhatjuk, hogy két-három év múlva ki lesz kiemelkedő játékos. Az ebben a korban gyorsabban növekedő gyerekeket könnyen lehagyhatják a későn érők – de csak akkor, ha az utóbbi csapat is hozzáfér a jéghez.

Azért járnak a gyerekek edzésre, hogy játszhassanak, nem azért, hogy a pálya szélén üldögéljenek. Robo Michalec I Pexels

„Nem úgy tekintünk rájuk, mint azokra a gyerekekre, akik lassabbak, hanem úgy, mint azokra, akik még sokra vihetik” – magyarázta Roger Grillo, az USA ADM modell egyik szakértője. „Egy nap felcserélődhetnek a szerepek. Nem tudhatjuk előre, melyik gyerek hol lesz néhány év elteltével.”

Munkatársa, Guy Gosselin egyetért: „Fogalmunk sincs, egy U10-es játékos milyen lesz U14-es vagy U18-as korában” – mondta. „Mindenkinek egyenlő lehetőségeket kell tehát adnunk a sikerre, ezt pedig úgy tehetjük meg, ha ugyanannyi játékidőt biztosítunk számukra.”

Fontos a győzelem

Grillo kiemelte, hogy az USA modell értékei nem azt jelentik, hogy a győzelem nem számít. Egyszerűen csak a rövid és a hosszú távú nyereségek prioriásáról van szó. Annak érdekében, hogy mindkettőt elérd.

„Számomra nagyon egyszerű a képlet” – fejtette ki. „Minden meccsnek, minden helyzetnek úgy indulsz neki, hogy nyerni akarsz. Egyáltalán nem arra biztatunk, hogy ne versengj a többiekkel. Csak annyit mondunk, hogy ne áldozd fel a hosszú távú fejlődést egy pillanatnyi sikerért.”

Mindenki egyformán fontos a csapatban. Ron Lach I Pexels

Ez pedig azt jelenti egy edző szemszögéből, hogy nem csak az adott pillanatban legjobb játékosokat küldi a pályára. Lehet, hogy így könnyebb megnyerni egy meccset, de hosszú távon biztosan negatív következményekkel jár a csapat fejlődésére nézve.

„A legtöbb felnőtt tudja, mi a helyes. Nem hagyhatják figyelmen kívül.”

A változatosság gyönyörködtet

Amennyire csak lehet, adjunk változatos feladatokat és ellenfeleket a játékosainknak, hogy ne mindig a legjobbak küzdjenek a legjobbak ellen! Fiatal korban előnyös, ha a gyerekek mindegyik pozíciót kipróbálják, nem csak azt, amiben a legerősebbek.

„Én mindig véletlenszerűen küldöm a játékosokat a pályára” – mondta Grillo. „U10-ben mindent ki kell próbálni. Keverjétek össze a szerepeket! Játsszanak a jobbak egymás ellen, aztán játsszanak együtt, majd teljesen külön. Úgy gondolom, fontos, hogy a gyerekek mindig tudják, kivel állnak szemben. Folyamatosan változtatnod kell a körülményeket, hogy rugalmasak legyenek, és bármilyen kihívás álljon is eléjük, szembenézzenek vele.”

Fontos a részvétel

„A gyerekek azért járnak jégkorongozni, mert jégkorongozni szeretnének, nem pedig ülni a padon” – mondta Gosselin. „A 10 év alatti csapatokban minden gyereknek egyformán részt kell vennie a játékban. Így lehet őket megtartani!”

Forrás: admkids.com