U10: A fejlődés kihívásai, jutalmai és mozgatórugói

A hokizás egyik legnagyobb kihívása egyben a legnagyobb jutalma is.

Röviden megfogalmazva: a jégkorong nem könnyű. Alapjaiban különböző képességeket igényel – nevezetesen a korcsolyázást és a manőverezést a jégen –, mint más sportok. Éppen ezért gyakran több időbe telik tökéletesíteni az apró finommozgásokat, és még tovább tart igazán jónak lenni ezekben.

A küzdelem és a kudarcok azonban a fejlődés mozgatórugói – ha kitartunk a jégkorong mellett, hosszú időn keresztül, a nehézségekből rengeteget tanulunk és elnyerjük a siker jutalmát.

Fontos ezt megjegyezni a szülőknek és a játékosoknak is, különösen U10-es szinten, amikor a gyerekek a készségfejlesztés aranykorába lépnek, azonban nagyon eltérő sebességgel haladnak át rajta.

Dr. Michael Kanters, az ifjúsági sport professzora megosztott az admkids.com csapatával néhány tippet és gondolatot a fejlődésnek erről a szakaszáról.

A legfontosabb, hogy élvezd

Ahhoz, hogy megértsük, miért gondolkodik el sok fiatal játékos azon, hogy abbahagyja a hokit, még mielőtt esélyük lenne fejlődni és jobb játékosokká válni, először azt kell megértenünk, hogy mi motiválja őket. A lista tetején pedig a szórakozás áll.

„Az élvezet a mozgatórugó” – mondta Kanters. „Ha egy gyerek nem élvez valamit, akkor nem akarja csinálni.”

A hoki már a legelején nehéz. Cottonbro I Pexels

Szórakoztató sokféleképpen lehet egy sport. Szívesen töltenek időt a csapattársaikkal? Várják, hogy a jégre léphessenek? Kulcsfontosságú, hogy ha nincs sikerélményünk valamiben, azt nem fogjuk élvezni. Ez az, ami segít leküzdeni a kísértést, hogy nehéz munka helyett a feladás könnyű útját válasszuk.

„Fontos, hogy akkor élvezünk valamit csinálni, ha jók vagyunk benne” – magyarázta a szakember. „Ezt gyakran figyelmen kívül hagyják, különösen, ha képességalapú dolgokról van szó, mint amilyen a sport. Pedig ha nincs sikerélmény, valószínűleg előbb-utóbb feladjuk.”

Apró mérföldkövek

Hogyan tehetjük szórakoztatóvá a hokit, amikor úgy tűnik, még messze a siker? Ki tudunk építeni egy olyan belső motivációt és elégedettséget, ami hajtja a gyerekeket, amikor nehéz kézzelfogható eredményeket felmutatni?

Közelítsük meg máshonnan a kérdést, tanácsolja Kanters: ha vannak, olyan apró mérföldkövek, amiket fokozatosan el tudnak érni, láthatják, hogy fejlődnek, ez pedig sikerélményt jelent. Megtanulják, amit meg kell tanulniuk, hogy elérjék ezeket és közben jól is érzik magukat!

„A gyerekek játszani akarnak, és nehéz visszatartani őket, de nem akarjuk, hogy negatív élményben legyen részük. Ezért vagyok annyira rajongója az ADM-nek. A modell lehetővé teszi a hosszú távú fejlődést, egy lépcsős megközelítéssel, ahol minden egyes mérföldkő sikert jelent"- mondta Kanters. – „A siker így sok kisebb lépésben épül fel. Fontos megmutatni a gyermekeknek, hogy fejlődnek."

Támogatás, minden mértékben

A motiváció nem csak belülről jöhet, különösen az U10-es csapatoknál. Ahogy a gyerekek cseperednek, egyre több lehetőség tárul eléjük.

Fontos a külső megerősítés. Cottonbro I Pexels

„A 10 év körüli gyerekeknek szükségük van a külső megerősítésre. Érzékelik ők, hogy jobban tudnak korcsolyázni, de ha ezt a szülők vagy az edző is megerősíti, akkor válik igazán valóságossá a siker. Ebben a korban kritikus a támogató környezet, a bátorítás.”

Megéri!

Persze minden sikerélmény és támogatás ellenére is, érik majd őket kudarcok. Nem könnyű belevágni ebbe a sportba, nem olyan mint a foci, már az elején is rengeteg képességre van szükség.

„Lesz, amikor a gyerekek csalódnak, és azt gondolják, sosem lesznek jobbak. De megéri a küzdelem. Ha el tudja érni, hogy egy olyan sportot űzzön, amit szeret, az egy nagyon jó érzés. Ezt erősítsük bennük!”

Forrás: admkids.com