Mit tudnak a fiatal hokisok az étkezésről?

A jégkorong a gyors döntések és a kemény fizikai munka egyvelege. Egy fiatal játékosnak egyszerre kell bírnia a jégen az intenzív terhelést, az iskolában a mentális munkát, és mindeközben még nő, fejlődik a szervezete. Ez mind extra energiát és tápanyagokat kíván – mégis, a kutatások szerint a legtöbb fiatal sportolónál komoly hiányosságok vannak a táplálkozási ismeretekben és szokásokban.

Tudják a fiatalok, mit kellene enniük?

Több nemzetközi vizsgálat is rávilágított, hogy a serdülő sportolók táplálkozási ismeretei sokszor meglepően hiányosak. Egy ausztrál felmérés szerint például az utánpótlás sportolók fele nem tudja pontosan, mennyi fehérjére vagy szénhidrátra lenne szüksége edzésnapokon, és sokszor a hidratáció alapszabályait sem ismerik.

Hasonló eredményre jutott egy 2024-es áttekintő kutatás is: a fiatal sportolók általános táplálkozási tudása valamivel jobb, mint a sport-specifikus ismereteik, de a kiegészítők terén kifejezetten hiányos a kép.

Magyarországon is vizsgálták ezt a kérdést: egy 2025-ös felmérés során az élsportoló fiatalok átlagos táplálkozási tudása mindössze 49,1% volt – vagyis a kérdések felére tudtak csak helyes választ adni. A kutatás rámutatott arra is, hogy a rosszabb tudással rendelkezők nagyobb eséllyel tartottak kockázatos étkezési szokásokat (például túlzott kiegészítőhasználatot vagy rendszertelen étkezést).

Egy másik hazai felmérés pedig a táplálék-kiegészítők használatát vizsgálta: a fiatal hobbisportolók közül sokan használnak kreatint vagy fehérjeport anélkül, hogy pontosan tudnák, mire való és hogyan kellene adagolni.

Miért különösen fontos a tudatosság a hokiban?

A jégkorong rövid, intenzív sprintjei, a folyamatos ütközések és a gyors helyzetfelismerés rengeteg energiát igényel. Ha a szervezet nincs megfelelően feltöltve, a gyerekek hamarabb elfáradnak, lassabban reagálnak, és nő a sérülésveszély is. A fejlődő szervezetnek ráadásul nemcsak az edzéshez kell energia, hanem a növekedéshez is – ez külön megdobja a napi tápanyag-igényeket.

Tipikus hibák

• Kihagyott reggelik – pedig ez lenne a nap üzemanyaga az iskolához és az edzéshez. 
• Alacsony szénhidrátbevitel – sok fiatal fél a tésztától vagy a kenyértől, pedig edzésnapokon ezek adják az energia nagy részét. 
• Kevés fehérje – hús, tojás, tejmentes alternatívák – ezek nélkül nincs izomépítés, sem regeneráció. 
• Vitamin- és ásványianyag-hiány – a vas, a D-vitamin és a kalcium különösen fontos, főleg kamaszkorban. 
• Kiegészítők túlzott vagy rossz használata – sokszor kortársak vagy a közösségi média tanácsai alapján.

Mit tehetünk szülőként és edzőként?

1. Táplálkozási oktatás bevezetése
Az „Eat 2 Win” amerikai programban három rövid oktatási modul után közel 10%-kal nőtt a fiatal sportolók tudása a makrotápanyagokról és a hidratációról. Hasonló képzések nálunk is nagy haszonnal járnának, de az is sokat segít, ha az edző teszi kötelezővé a tananyagot!

2. Hiteles források elérhetővé tétele
Ne a TikTok vagy a haverok mondják meg, mit kell enni és hogyan. Csapat-szinten dietetikus bevonása, illetve szülői workshopok sok félreértést eloszlathatnak.

3. Egyszerű, gyakorlati megoldások

• Mindig legyen reggeli: lehet szendvics, zabkása, vagy smoothie, mindegy, a lényeg az energia, amit ad!
• Uzsonna edzés előtt: banán, müzliszelet, joghurt.
• Folyadék: mindig legyen kulacs a táskában, ne csak energiaital, hanem víz is!

4. Egyéni igények figyelembevétele
Egy gyorsan növő kamasznak teljesen más kalóriaszükséglete van, mint egy kisebb gyereknek. Időnként érdemes újragondolni az étrendet!

Összegzés

A kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy a fiatal sportolók többsége nem rendelkezik elég tudással arról, mit, mikor és mennyit kellene ennie. Ez pedig nemcsak a teljesítményre, hanem a fejlődésre és a sérülések megelőzésére is hatással van. Szülőként és edzőként sokat tehetünk azzal, ha hiteles forrást, egyszerű tippeket és jó példát mutatunk!