Lauter Adrienn sportpszichológus előadása a siker és a kudarc kezeléséről – ŠKODA Hokitábor 2017

Hogyan lehet fejlődni egy krízisből? Hogyan lehet kezelni a kudarcot és a sikert? Mit jelent a rögzült szemléletmód? Mi a különbség aközött, ha legyőznek és aközött, ha kikapsz?

 

Erikson szerint a fejlődés alapja a krízis, pontosabban az, hogy valaki „meg tudja-e ugrani” a problémát. Ha ez sikerül, akkor egy lépéssel tovább fejlődünk, ha viszont nem, akkor úgy érezzük, kudarcot vallunk.

 

Életünk során rengeteg krízist élünk át. Új közösségekbe kerülünk, új hobbikat és sportokat kezdünk el, és ezek a változások, amik markánsan először kisiskolásoknál jelentkezik döntik el, hogy egy gyermek jól tudja-e megélni a teljesítménnyel kapcsolatos elvárásokat (a tanárokkal, tanulással, társakkal és magukkal szemben egyaránt).

 

Ebben az időszakban már nagyban kialakult a gyermekek identitása, ami ugyancsak meghatározza, hogyan viszonyul a sikerhez, valamint a kudarchoz. De kutatások szerint milyen egy sportoló identitása? Extrovertáltak, szociálisak, magas érvényesülési vággyal rendelkeznek, valamint mindemellett sikerorientáltak.

 

De mit jelent a siker? Ha fejlődési szemléletmóddal gondolunk rá, akkora a siker a kemény munkával egyenlő, ha a tőlünk telhető legjobbat nyújtjuk, ha tanulhatunk és folyamatosan fejlődhetnünk. Ezzel szemben rögzült szemléletmóddal a siker csupán azt jelenti, hogy többek vagyunk másoknál, az erőfeszítés nem ok a büszkeségre, valamint kétségbe vonja tehetségünket.

 

Ezzel szemben mi a kudarc? Itt is a két szemléletmód különbségéből érthetjük meg a lényeget. Ha a fejlődési módszerrel gondolkodunk, akkor a kudarc egy motiváló esemény, amiből tanulni lehet. Ha viszont rögzült a szemléletmódunk, akkor a kudarc gyengévé és kiszolgáltatottá tesz és megbélyegez.

 

Nagyon fontos, hogy tekintünk a kudarcra: legyőztek vagy kikaptam? Vereségről beszélünk vagy kudarcról? Fontos, hogy rájöjjünk, bármikor visszaeshet a teljesítményünk, de fontos, hogy a gyengébb teljesítményt el tudjuk különíteni a visszaeséstől.

 

A legfontosabb, hogy el kell engedni a mindennapi gondolkodást, ha a sikerünket vagy a kudarcunkat elemezzük. Ehelyett meg kell tanulnunk gondtalanul gondolkodni, ami az elemzés és ítélkezés helyett egyszerűen leírja, felderíti a helyzetet és a múltba, jövőbe tekintés helyett a jelenre koncentrál.  A legfontosabb, hogy a feladatra koncetráljunk, ne a feladat céljára, és tűzzünk ki magunk elé mindennapos apró célokat, amik megerősítik a magunkba vetett hitet.