Honnan tudod, hogy kamaszgyereked túlterhelt?

Az iskola, a sport és más különórák zsúfolódnak be gyerekeid hétköznapjaiba és attól félsz, nincs elég idejük pihenni, és előbb-utóbb összetöri őket a hatalmas nyomás. Szülőként a te feladatod, hogy segíts megelőzni a túlterhelést, és az ebből fakadó stressz okozta tüneteket, amik a betegségek és alvászavarok mellett akár depresszióig vagy pánikrohamokig is fajulhatnak.

A túl sok elfoglaltság az iskolai stressz egyik fő forrása. Sok középiskolás diák iratkozik be különböző különórákra és kurzusokra, gyakran többre, mint amennyit teljesíteni tud. Annyira aggódnak, hogy lemaradnak, hogy arra sincs idejük, hogy leüljenek és kimondják: „Ez nekem túl sok!”

Nem kis kihívás egyensúlyban tartani az iskolai feladatokat, a különórákat és a szórakozást. Ha gyermeked stresszes és túlterhelt, keressetek módot rá, hogy csökkentsétek a feladatait!

Alvás, testmozgás és családi étkezések

A tanulmányok okozta stressz összefüggésben állhat az alváshiány problémájával. Nem szokatlan, hogy a diákok kevesebb mint 6 órát alszanak éjszakánként – ez mintegy 30-40%-uknál így van. Szinte semelyikük nem kapja meg a serdülőkorban szükséges 9 és fél óra pihenést.

A közös étkezések remek alkalmat biztosítanak a beszélgetésre! Fotó: Unsplash

A testmozgás segít megbirkózni a stresszel, ahogy a családdal együtt töltött idő is. Vacsorázzunk közösen, asztalnál, TV és okostelefonok nélkül! Ezek az étkezések a gyerekekkel való kapcsolattartás fontos sarokkövei. Próbáljatok meg legalább hetente 4-5 alkalommal, 20 percig együtt lenni és beszélgetni vacsora közben!

Iskolai stressz

A tinédzserek gyakran éreznek nyomást a tanórák és különórák követelményei miatt. Minden nap házi feladatot kell készíteniük, emellett projekteken dolgoznak és vizsgákra készülnek. Emellett sokan versenyszerűen sportolnak, vagy tagok egy zenekarban, a diáktanácsban, vagy más egyesületben. Mindez hozzájárul a stressz és a szorongás kialakulásához, főleg, ha több tevékenységük is kompetitív, ahol elvárják tőlük – és ők is maguktól – hogy teljesítsenek. Figyelj rá, hogy ne vállaljon több feladatot, mint amennyivel meg tud birkózni és legyen ideje kipihenni magát!

Törekedjetek egyensúlyra!

Az elfoglaltságok közötti lavírozás sikerének titka az egyensúly. A gyerekek mentális és fizikai jóléte attól függ, hogy képesek-e ugyanúgy jelen lenni a pillanatban, ahogy készülni a jövőre. Az egyensúlyt a strukturálatlan játékidő, a gyermekközpontú tevékenységek és a gazdag szülő-gyerek interakciók teremthetik meg.

Miből és mennyit engedjetek?

Ha például gyermeked öt különböző tevékenységet végez, nem meglepő, ha fáradt és ingerlékeny, hiszen lehetetlen ennyi helyen teljesíteni. Válasszatok ki közösen hármat! Fontos, hogy megbeszéljétek, melyiknek mi a valódi célja. Ha van, amit csak azért csinál, mert mindenki más is részt vesz benne, az a szabadidő elvesztegetése. Egy másik releváns kérdés, hogy élvezi-e a gyerek az adott feladatot? Az a balerina, aki 6 évesen imádta a Diótörőt, lehet, hogy 10 évesen már a gitározásban leli örömét.

Ne legyél inkvizítor!

Amikor tinikorú gyermeked belép az ajtón, ne kérdezz rá minden apróságra! Ahelyett, hogy „hogy sikerült a matekvizsgád?” elégedj meg egy általános „milyen napod volt?” kérdéssel. Valószínűleg annyit kapsz majd válaszként, hogy „jó”, de ez rendben is van így. Sok gyereknek szüksége van egy kis időre közvetlenül iskola után, hogy ki tudja pihenni magát.

A barátokkal való időtöltés nem időpazarlás! Fotó: Unsplash

Ha pedig egy új tevékenységet szeretne elkezdeni gyermeked, kérd meg, hogy számolja össze hány szabad órája van naponta, ha az alvást, az étkezéseket és a barátokkal való időtöltést is levonja a 24 órából! Így világosan látszódni fog, belefér-e az idejébe még egy plusz aktivitás.

Végül, de nem utolsósorban pedig tanítsd meg lelassulni! Egyes gyerekek hajlamosak arra, hogy egészségtelenül vezetik le a stresszt, főleg, ha nem tudják, hogy milyen jó hatással lehet rájuk a sport vagy a zene!