A te gyerekedben elég nagy a versenyszellem?

A verseny a legtöbb sportnak az alapja, azonban nem csak ebben a világban van jelen. A gyerekek versenyeznek a játszótéren, az iskolában és otthon a testvérekkel is. Van, aki élvezi, mások tartanak tőle és nem szívesen kockáztatnak.

A versenyzés célja mindig valamilyen nyeremény, ami lehet akár a győzelem maga is. Ez egy teszt, ami összehasonlítja a gyerekünk képességeit másokéval. A legtöbb sportoló izgatottan várja, hogy versenyezhessen, néhány gyermek azonban fél ezektől a helyzetektől, és ez sok szülő számára aggodalomra ad okot.

Ha elő szeretnéd csalogatni a versenyszellemet kis hokisaidból, először is tedd fel magadnak a kérdést: mi motiválja őket arra, hogy sportoljanak? Erről a témáról már írtunk korábban is, itt olvashatod el a cikkünket. Összességében elmondhatjuk, hogy azért játszanak, mert szórakoztatja őket. Azok, akik lelkesek és izgatottan várják a versenyhelyzeteket, általában tovább sportolnak, mint azok, akik félnek és ritkábban vállalnak kockázatokat.

Egészséges, ha egy fiatal sportoló kompetitív?

Egyes kutatók szerint az edzőknek nem a versenyzésre, hanem az egyéni képességek javítására kell koncentrálniuk. Az igazán fiatal gyerekek nehezebben tudják kezelni a versenyhelyzeteket és a kudarcokat. Ha túl nagy rajtuk a nyomás, hogy győzzenek, elveszik a sport szórakoztató jellege, ez pedig sokszor oda vezet, hogy abbahagyják a sportot. Az idősebb gyermekek általában már jobban kezelik az elvárásokat.

A másik probléma, amihez a túlzott versengés vezethet, az agresszió – főleg a kontakt sportoknál. Ha a gyerekek szándékosan próbálnak ártani másoknak, hogy győzzenek, akkor a versenyszellem már nem egészséges.

Természetesen az agresszív viselkedést nem akarjuk ösztönözni, a kockázatvállalásban és az önérvényesítésben azonban támogatni kell a gyerekeket. Amennyiben nem jár agresszióval és csalódottsággal, a versenyszellem és az asszertív magatartás egészséges a sportolók számára és elősegíti a fejlődésüket, nem csak a jégen. Azok a lányok például, akik sportolnak a magánéletükben is határozottabbak, mint azok, akik nem.

Hogyan segíthet a szülő?

Játsszatok kompetitív játékokat otthon is! Mutass példát: ne a győzelem fontosságát hangsúlyozd, hanem a verseny izgalmát emeld ki! Így megtanulhatják a gyerekek, hogy mindenki élvezheti a játékot, attól függetlenül, hogy ki nyer. Különösen fontos ez, ha együtt sportoltok!

Ismerd meg, hogy mit gondol a versengésről, a győzelemről és a vereségről! Vannak olyan gyerekek, akik félnek hibázni, ezért biztonsági játékot játszanak. Ez azonban nem okoz sikerélményt.

Az is lehet, hogy attól tart, hogy megsérül verseny közben, vagy más agresszív viselkedésnek áldozata lesz. A lányoknál pedig előfordul, hogy azt gondolják, a versengés nem nőies és – különösen tinédzser korban – azon aggódnak, hogy ferde szemmel néznek rájuk a társaik. Fontos, hogy felismerd a problémát, hogy segíteni tudj rajta!

Ha nem tudod, gyermeked egészséges mértékben versengő vagy sem, vizsgáld meg, igaz-e rá valamelyik az alábbiak közül:

1. Félelem a kudarctól: A legtöbb gyerek jól akar teljesíteni, és lehet, hogy túlságosan arra koncentrál, hogy ne hibázzon. Ha folyton arra figyelnek, hogy ne kövessenek el hibát, nem mernek majd kockázatot vállalni és nem élvezik a sportolást. Feszültté válhatnak, a szorongás pedig rontja a teljesítményüket.
2. Félelem, attól, hogy csalódást okoz: A gyerekek nagy elvárásokat fogalmaznak meg magukkal szemben, ehhez pedig hozzáadódnak a szülők és az edzők által támasztottak. Ha nem tudnak megfelelni, csalódottak lesznek.
3. Szabotálnak, ha vesztésre állnak: Ezt a fajta viselkedést sokszor összetévesztjük az érdektelenséggel, azonban ha egy gyerek egyszerűen nem próbálkozik tovább, ha úgy tűnik, hogy nem nyerhet egy önvédelmi reakció is lehet.
4. Félelem a csapattársak véleményétől: Lehet, hogy nem akar nagyképűnek látszódni, ezért nem megy bele néhány helyzetbe. Fontos számukra, hogy csapattársaik szeressék őket, ezért lehet, hogy inkább átadják nekik a gólszerzés esélyét.
5. Félelem a sikertől: Ha azt vesszük észre, hogy gyermekünk direkt mellélő vagy sérülést színlel, akkor valószínűleg fél a sikertől. A siker egy újabb nyomást jelent: ha jól teljesít még többet várnak majd el tőle és még nagyobb lesz a kudarc, ha nem tud ennek megfelelni.