U6/U8: Pozíciók és a játék alapjai

A káosz, ami a legtöbb U6-os és U8-as edzést uralja, több okból adódik: a fő bűnös azonban a játékosok közötti méret-és képességbeli különbségek. De az sem segít, hogy a még kifejletlen hokis ösztönök azt súgják minden kisgyereknek, hogy üldözze a korongot, így előfordulhat, hogy mindenki ugyanabban a sarokban gyűlik össze. Nem rossz dolgok ezek, csak éppen finomításra szorulnak. De hogyan?
Roger Grillo, edző, annak a híve, hogy minden gyereknek minél több pozícióban ki kell próbálnia magát ahhoz, hogy igazán jó játékossá váljanak. Igen, még kapusként is.
A két valódi pozíció
Ami fejetlenségnek tűnhet kívülről egy ifjúsági meccsen, az valójában egy jól kigondolt stratégia, ami a játék alapjait adja napjainkban, és adta évtizedekkel ezelőtt is, kevésbé tudatosan.
„Jómagam és munkatársaim véleménye szerint, alapvetően két fajta pozíció létezik a jégen” – mondta Grillo az amerikai ADM modell regionális menedzsere. „Vagy nálad van a korong, vagy nincs. Vagy azon dolgozol, hogy megszerezd, vagy azon, hogy támogasd azt, akinél van és gólt szerezzetek.”
Ezért fontos megtanítani a játékosokat, hogy melyik posztnak mi a feladata és arra is, hogy a védekezés és a támadás is egyformán fontos szerepet játszik a folyamatban.
„Érdemes egy kicsit visszanyúlni a szabadtéri játékokhoz. Amikor a befagyott tavon hokiztatok, senkinek nem volt fix pozíciója, igaz? Vagy gólt próbáltatok szerezni, vagy a korongot elvenni” – magyarázta a szakember. „Azok a döntések, észrevételek és reakciók, melyek ezt a két célt szolgálják, teszik ki magát a jégkorongot. Ha megtanítjuk a gyerekeknek, hogy hol kell állniuk és mi a feladatuk, valószínűleg nem lesznek sikeresek, mert a jégkorong nem egy előre kiszámítható dolog. Nincs jó válasz arra, hogy hova kell épp állnod, rengeteg forgatókönyv létezik, attól függően, hogy hol vannak a csapattársaid, mit tesz az ellenfél, és kinél van a korong.”
Más szögből mást látni
Fontos tehát, hogy a gyerekek minden pozíciót kipróbáljanak. „Nem kellenek fix pozíciók, még az U8-as korosztálynál sem, kivéve a kapusokat” – tette hozzá Grillo.
Számos előnye van annak, ha a gyerekek több szemszögből is megfigyelik a játékot. Különböző szögekből más-más mintázatokat fedezhetnek fel. „Szerintem ez nagyon fontos” – emelte ki az edző.
A kapus-kérdés
Tényleg mindenkinek ki kellene próbálni a kapus pozícióját is? Grill szerint igen.
„Már régóta szorgalmazzuk ezt” – mondta. „Jónéhány oka van, amiért fontos. Az egyik az, hogy nagyobb bázist építsünk ki olyan gyerekekből, akik szenvedélyesen rajonganak a pozícióért. Másodszor pedig, néha kell a gyerekeknek, hogy erőltessünk olyan helyzeteket, amikbe maguktól nem mennének bele. Egy kicsit jobban bevonódnak a játékba, abból nem lehet baj. A harmadik és szerintem a legfontosabb pedig az, hogy megtanulják a mintázatokat. A legjobb kapusok nem feltétlenül atletikusabbak vagy technikásabbak a többieknél, csak tudják, hogy olvassanak a játékban és felismerik a mintákat.”
Mi a helyzet akkor, ha valaki már ennyi idősen imád a kapuban lenni? Hagyjuk, hogy csak ott legyen?
„Ha valaki kizárólag kapus szeretne lenni, akkor legyen kapus” – válaszolta Grillo. „ De bátorítsd más dolgokra is, az edzéseken és a meccseken egyaránt. Számomra ez nem életkor-, hanem gyerekfüggő. De minél tovább hagyod, hogy megtapasztaljanak más pozíciókat is, annál jobb.”
Forrás: admkids.com