Év eleji visszaesés: miért fogy el a fiatal sportolók lendülete januárban?

Sok szülő tapasztalja, hogy a gyereke januárban lassabban reagál, nehezebben koncentrál, vagy egyszerűen csak nem tudja felvenni a múlt évi fonalat. A kutatók szerint ez egy természetes élettani ciklus: a szünet alatt szétbomló napirend, a fényhiány, a karácsonyi időszak alatt megváltozott étrend és az alváshiány együtt idézik elő. Vagyis ez az év eleji mélypont nem a rossz hozzáállás és nem az elvesztett forma eredménye, hanem a szervezet átállási folyamata és a serdülők 72%-át érinti.
Mi történik a szünet alatt?
A Harvard School of Public Health 2023-as kutatása szerint az ünnepi időszak alatt a serdülők átlagosan 1,5–2 órával később fekszenek le aludni, több cukrot és gyorsan felszívódó szénhidrátot fogyasztanak, és az aktivitásszintjük 30–40%-kal csökken. Ez a rövid távú ritmusvesztés átmeneti anyagcsere-lassulást és reakcióidő-romlást okozhat a szünet utáni 10–14 napban. A hokiban ez konkrét hibákban jelenhet meg: lassabb döntések, pontatlan passzok — mindaz, amit januárban sokszor tapasztalunk.
Idegrendszeri és mentális terhelés
A serdülők agya különösen érzékeny a ritmustalanságra és az alváshiányra - ezt több kutatás is bizonyítja. A túl kevés vagy rendszertelen alvás már néhány nap alatt is mérhető romlást okoz a serdülők végrehajtó funkcióiban, tehát azokban a kognitív folyamatokban, amelyek felelősek a fókuszért, a gyors döntéshozatalért és a figyelem fenntartásáért.
Ezt erősítette meg egy 2018-as metaelemzés is, amely több tucat tanulmányt vizsgálva arra jutott, hogy serdülőknél az alváshiány lassabb reakcióidőt, gyengébb információfeldolgozást és nagyobb hibaarányt okoz — különösen összetett, gyors döntéseket igénylő helyzetekben. Sportoló gyerekeknél pedig még erősebb a hatás: már 1–2 hét rossz alvási minta is megzavarja a kortizolritmust, ami csökkenti az önkontrollt, növeli a stresszérzékenységet és gyengébb taktikai döntéseket eredményez sporthelyzetekben. Ezért tűnik úgy, mintha januárban „le lenne maradva” a gyerekünk egy fél másodperccel. Valójában a központi idegrendszere még nem tért vissza a megszokott, versenykész állapotába.
A sérülések száma is nő januárban
A neuromuszkuláris rendszer, vagyis az ideg–izom összehangoltság már néhány nap csökkent aktivitás után visszaesik. Egy hét edzéskiesés után romlik az egyensúly, a koordináció és a reakcióidő, különösen a serdülőknél. Amikor egy gyerek decemberben kiesik a ritmusból, a test ugyan pihen, de a gyors irányváltásokhoz szükséges reflexek és stabilizáló izmok aktivitása nem tér vissza januárban azonnal. Egy edzésmentes időszak után az ún. nyújtásos-rövidüléses ciklus (stretch-shortening cycle) működése, amely a gyors megállások, indulások és a korcsolyázás robbanékonysága mögött áll, számottevően gyengül. Ifjúsági sportolóknál a visszarendeződés különösen lassú,a sérüléskockázat pedig jelentősen megemelkedik az olyan időszakok után, amikor a megszokott edzésintenzitás csökken, majd hirtelen újra magasra ugrik. Pontosan ez történik januárban: a gyerekek visszatérnek a teljes értékű edzésekhez, miközben a neuromuszkuláris rendszerük még pihen. A test és az idegrendszer között pár hétig még lassabb a kommunikáció, és ehhez türelem kell, mind a gyerek, mind az edzők, mind a szülők részéről.
Hogyan segítsük át a gyereket ezen a januári mélyponton?
A szünet utáni visszatérés optimális módja a fokozatosság. Nem kell rögtön csúcsformát várni: a szervezet átlagosan 10–14 nap alatt találja meg újra a ritmusát. Segíthet a korai lefekvés és a rutin visszaállítása, a hidratáció, a könnyű, stabil étrend és az, ha január első 1–2 hetében nem a teljesítményt, hanem az állapot felmérését helyezzük előtérbe. A legfontosabb, hogy ne éljétek meg kudarcként a januári ingadozást, hiszen ez nem gyengeség, hanem az év egyik legtermészetesebb sportolói átmenete.
