IV. rész – Koszorúzás
KOSZORÚZÁS
Nagyobb ívben történő kanyarodásnál, illetve fékezés vagy szűk kanyar utáni lendületvételnél nagyon hasznos, ha tudsz koszorúzni. Kapaszkodj két kézzel a jégpálya palánkjába, az egyik lábaddal lépj keresztbe a másik felett, majd helyezd le a jégre teli éllel. Figyeld meg, hogy ugyanez a mozdulat mennyivel könnyebb hajlított térdekkel, mint egyenesen állva! (Ne feledkezz meg az alapállásról!) Most próbáld meg ugyanezt kapaszkodás nélkül, és próbálj egymás után többet is így lépni (keresztlépés, majd kilépés). Ha sikerült, akkor lépj még eggyel és még eggyel többet, amíg el nem jutsz így a pálya feléig, és vissza a másik irányba.
A koszorúzásnál nagyon fontos a jó egyensúly, hiszen amíg átléped a lábadat, majd kilépsz, egy lábon kell állnod. Minél tovább tudsz egy lábon állni a jégen, annál magabiztosabban és hatékonyabban tudod majd hajtani magad. Nem kell aggódni, ha álló helyzetben nem tudsz sokáig egyensúlyozni – ez haladás közben sokkal könnyebb. Amikor átléped a lábadat, az átlépő láb belső éléről rugaszkodj el (a koripenge eleje hagyja el utoljára a jeget), mindig a másik korcsolya előtt és felette lépj keresztbe, a bokádat fordítsd befelé a levegőben, és először a korid pengéjének az elejét érintsd le a jégre, majd az egészet. Ekkor fokozatosan támaszkodj át az átlépő láb belső élére, a másik lábad pedig dőljön át a külső élére. Kilépésnél a kilépő láb külső éléről rugaszkodj el, a koripenge eleje hagyja el utoljára a jeget, majd alapállásba érkezz. A felsőtestedet a szűk kanyarodáshoz hasonlóan kell elfordítani a koszorúzás irányába.
Nézzük meg, hogyan működik a nagy ívben történő kanyarodás, majd rakjuk össze a fent leírtakkal! Menj körbe a jégpályán, és amikor kanyarhoz érsz, a szűk kanyarodásnál leírtak szerint dőlj be, fordulj el, és kezdd el tolni magad a külső lábaddal (rollerezz) úgy, hogy jó széles legyen a kanyar. A tolás legyen folyamatos, minden alkalommal tedd vissza a toló lábat közvetlenül a belső lábad mellé, és a belső élen told ki a korcsolyádat oldalra, amíg csak tudod. Tolás közben nyomd a lábadat lefelé is, hogy meg tudj kapaszkodni a jégben. A térdedet teljesen nyújtsd ki oldalra, majd amikor már nem megy tovább, spiccelj a lábfejeddel, és a koripenge elejét emeld fel utoljára a jégről. Próbálj minél hosszabban tolni, és egy tolással minél nagyobb lendületet venni. Ha ez működik, elmondhatod magadról, hogy immár a lehető leghatékonyabban tudod magad hajtani! Próbáld megcsinálni ezt mindkét irányban, amennyiben a jégpálya szabályzata nem tiltja, vagy viszonylag kevés embert sodorsz veszélybe. Siker esetén a következő lépés a keresztlépés. Tolás után most már ne a belső láb mellé tedd vissza a toló lábat, hanem lépj keresztbe, úgy, ahogy feljebb leírtuk. A belső lábbal való kilépés kezdetben lehet gyorsabb, mintha csak átdőlnél az átlépő lábon, de ahogy egyre többet gyakorolsz, mindig tartózkodj egy kicsit tovább a keresztbe tett lábakon. Ilyenkor ugye az átlépő láb belső élén támaszkodsz, a belső lábad külső élével pedig kitámasztasz, miközben mindkét korid teli élen van (a biztonság kedvéért ezt a mondatot olvasd el még egyszer).
Ha már ebben is profi vagy, és akár 10-20 métert is tudsz keresztbe rakott lábakkal csúszni, eljött az ideje az utolsó mozdulatnak: a belső lábbal való tolásnak. Miután a külső lábaddal toltál, majd átlépted a belső lábadat, a belső lábaddal is tolnod kell. Külső élen? Kifelé? Úgy, hogy még jobban keresztbe álljanak a lábaink? Bizony, elsőre annyira tűnik kivitelezhetőnek, mint a tányérpörgetés gólyalábon, de hidd el, ha szabályosan csinálod, és sokat gyakorlod, simán menni fog! A belső lábbal is ugyanúgy szélesen kell tolni, mint a külsővel, és ugyanúgy bele kell spiccelni a tolás végén. Így akár mindössze négy lépésből megcsinálhatsz a hokipálya bedobóköre körül egy teljes fordulatot! Ahogy a videón is láthatod, kevés, de hatékony tolással sokkal jobban lehet koszorúzni, mint sok kicsi lépéssel.
Ám a jó hokis nemcsak előre tudja megcsinálni a koszorúzást! Hiszen a hátrakorcsolyázás és vele együtt a hátrafelé koszorúzás megtanulása is szükséges a jégkorongozóvá váláshoz. A mozdulatok kivitelezése hasonló az előre történő koszorúzáshoz, de erről talán majd egy kicsit később ejtünk szót.
Mik a leggyakoribb hibák?
- A rossz élhasználat. Ha koszorúzás közben mindkét koridnak a belső élét használod, nem fogsz tudni rendesen keresztbe lépni, csak a belső lábad mellé vagy elé tudod letenni a külsőt – ennek következményeként sokkal kisebbeket tudsz majd tolni.
- A rossz súlypont-áthelyezés. Ha a súlypontodat nem a kanyarodásnál leírtak szerint helyezed át vízszintes irányban, annak lassulás lesz a vége. Ha nem viszed le a súlypontodat, és nem hajlítod be a térdeidet, nem fog sikerülni a keresztlépés.
- A végtagok és a törzs mozgásának rossz összehangolása. Ha a kanyarodásnál nem a megfelelő sorrendben, vagy csak részben fordítod el a kanyarodásnál felsorolt testrészeket, újfent nem fog összejönni a kívánt végeredmény.
- Féloldalas gyakorlás. Sokan hajlamosak a kanyarodást és a fékezést csak abba az irányba gyakorolni, amerre jobban megy (általában balra, mivel a közönségkori is arra halad). Viszont ha így teszünk, korcsolyázás vagy meccs közben sok helyzetben megüthetjük a bokánkat, amikor az adott mozdulatot éppen a másik irányba kéne elvégezni. Gondolj csak bele, milyen lenne, ha lenne egy olyan biciklid, amivel csak balra lehet kanyarodni! Na, ugye.
