Répási Eszter dietetikus előadása a jégkorongozók táplálkozásáról – ŠKODA hokitábor 2017
Mire van szüksége egy gyermeknek? Mit jelent a táplálkozási program, milyen elemei vannak? Mit jelent a kiegyensúlyozott táplálkozás?
Az első kérdés: miért van szükséges egy sportoló gyermeknek az átlagostól eltérő étrendre? A szervezetük megpróbál helytállni és hozzáalkalmazkodni ahhoz az extra terheléshez, amit a versenyek és az edzések megkívánnak, ezért az, ha helytelenül étkezik elsősorban a teljesítményére lesz hatással. Fontos, hogy tisztában legyünk a lehetséges ételintoleranciájával, genetikai hajlamaival, kerüljük a nem megfelelő, egyoldalú táplálkozást, valamint a túlzó dózisok, például vitaminokból, fehérjéből. Ezért mindenképpen alapvetőnek kellene lennie, hogy a sportolók legalább évente menjenek el teljeskörű kivizsgálásra, majd a dietetikussal közösen összeállított egyéni étrend kialakítása.
Nézzük a másik oldalát: milyen pozitív hatásai vannak egy jól megválasztott étrendnek a sportoló teljesítményére? Segít kialakítani és fenntartani a megfelelő testösszetételt, megszűnnek az esetlegesen felmerülő gyors kifáradások. Ha már gyermekkorban elkezdjük a táplálkozási hibákat kijavítani, akkor sokkal könnyebben alkalmazkodik annál, mintha felnőttkorban próbálnánk megváltoztatni a kialakult rossz szokásokat. A legfontosabb pont pedig, amit muszáj minél többször hangsúlyozni az, hogy csak szakember felügyelete mellett vágjunk bele az étrend kialakításába.
Miből áll pontosan egy táplálkozási program? Első körben egy teljes labor és genetikai vizsgálaton kiderül mik azok a belső, testi jellemzők, amivel egy sportoló gyerek rendelkezik, hiszen számtalan eltérés lehet két gyermek között abban, hogy szívódnak fel a szervezetében a különböző ásványi anyagok, vitaminok és egyéb nyomelemek. Ezekhez szerencsére már számtalan különböző mérőeszköz áll rendelkezésre, az alapvető vizsgálatokon túl genetikai és antropometriai (testösszetételt mérő) eszközök.
És most nézzük át a kiegyensúlyozott táplálkozás 12 pontját:
- Változatosság – próbáljunk minél több féle és minél több színű nyersanyagot beleépíteni a táplálkozásba.
- Zsírszegény táplálkozás – részesítsük előnyben a zsírszegény technológiákat, mint a párolás vagy gőzölés.
- Mérsékelt sófogyasztás – kerüljük a késztermékeket és próbáljunk előnyben részesíteni ízesítésnél a friss fűszereket és sómentes fűszerkeverékeket.
- Desszert csak heti kétszer – ne étkezés helyett fogyasszunk desszertet és válasszunk gyümölcsös vagy túrós alapút, esetleg natúr étcsokoládét.
- Tejtermékek – naponta fogyasszunk savanyított tejtermékeket (sajtot, túrót, joghurtot, kefirt).
- Fogyasszunk naponta zöldséget, gyümölcsöt – legjobb frissen vagy salátaként, de főzelékként, párolva is fogyasztható.
- Teljes körű gabonák – válasszuk a rozskenyeret vagy graham cipót, köretként pedig burgonya helyett a barna rizst és barna tésztát.
- Sokszor keveset – iktassunk be napi négy-öt étkezést, kis adagokban, a folyamatos energiaellátás érdekében.
- Folyadékbevitel – folyamatosan pótoljuk szervezetünk folyadékhiányát, naponta legalább nyolc pohár folyadékkal és ne felejtsük, hogy erre a legjobb a tiszta víz!
- Mértékletesség – az étkezések kialakításánál fontosabb az egyes alapanyagok energiaösszetétele, mint az étkezés mennyiségének növelése.
- Fehér húsok – részesítsük előnyben a fehér húsokat, mint például a szárnyasok vagy a halak, lehetőleg kerüljük a vöröshúsokat a szervezetre gyakorolt negatív hatásaik miatt.
- Testtudat – legyünk pontosan tisztában testünk állapotával, járjunk el rendszeresen labor- és szűrővizsgálatokra.
