III. Rész – Korongvezetés

korongvezetes

 

KORONGVEZETÉS

 

Ha megnézel egy jégkorongmérkőzést, megfigyelheted, hogy a játékosok milyen magabiztosan tartják meg a korongot – a legtöbb esetben. Ehhez az kell, hogy jól megtanulják a korongkezelés alapjait, és akár lefelé nézés nélkül is birtokolni tudják a pakkot. Ha elképzeljük, hogy egy meccsen a hokisoknak sokszor csak tizedmásodperceik vannak a döntéshozatalra, bizony nem pazarolhatják az időt arra, hogy a korongot nézegessék! Fogj meg egy teniszlabdát, nézz ki egy pontot a falon, tartsd a tekinteted azon a ponton, közben pedig folyamatosan és gyorsan dobáld a teniszlabdát egyik kezedből a másikba! Mennyi ideig sikerült? Nem is olyan egyszerű, igaz?

 

A korongvezetéshez mindenképp szükséged lesz egy hokiütőre. Kezdetnek egy olcsó faütő is megteszi, de nagyon fontos, hogy junior, tehát a felnőtt ütőknél vékonyabb, rugalmasabb és könnyebb legyen. Az, hogy milyen kezes leszel, nagyon egyszerűen dől el: tegyetek le a földre egy ütőt, vedd fel, és fogd két kézbe – így látni fogjátok, milyen ütőfogás a kényelmesebb, a jobbos (a jobb kéz van lejjebb) vagy a balos (a bal kéz van lejjebb). Az ütő nyelének a tetejét le kell vágni – arról megoszlanak a vélemények, hogy meddig, de a biztos az, ha korcsolyában egyenesen állva, az ütőt függőlegesen magad előtt tartva az orrodig fog érni. Az ütő tollát és a nyelének a végét be kell tekerni úgynevezett pászkával, amit a hokis boltokban lehet kapni, és segít abban, hogy könnyebben megtartsd az ütőt, ne pattanjon le róla a korong, és ne legyen túl nedves az ütő tolla. Mivel a korongkezelést először szárazon kell gyakorolni, érdemes egy akkora emelvényre állni, hogy olyan magasan legyél, mint korcsolyában, vagy felveheted a korcsolyát is (persze csak élvédővel). Szárazföldön inkább műanyaglapon vagy linóleumon érdemes gyakorolni, persze ha sok tartalékütőd van, végső soron aszfalton is edzhetsz. Használhatsz tenisz- vagy golflabdát, fagolyót, vagy külön erre a célra kapható korongot és golyót. Hokis kesztyű mindig legyen rajtad a gyakorlásnál. Az ütőt fogd úgy, hogy a felső kezed a végénél legyen, az alsó pedig egy alkarnyi távolsággal lejjebb.

 

Gyakorolj először egy helyben állva! A játékszert (nevezzük most simán golyónak) terelgesd magad előtt az ütővel szűken jobbra és balra. A felső kezeddel mindig úgy forgasd az ütőt, hogy a tollát ezzel ráborítod a golyóra, amikor elkapod, és visszalököd a másik irányba. A golyó a toll közepén legyen, és mindkét kezedet tartsd a tested előtt. Az alsó kezedben kicsit lazábban tartsd az ütőt, a felsővel viszont szorítsd meg. Az alapállásról ne feledkezz meg, ilyenkor is fontos a testtartás. Ahogy egyre többet gyakorolsz, mind kevesebb szükséged lesz arra, hogy lenézz a golyóra, mert miként a cipőfűződre is alig kell ránézned, amikor bekötöd, itt is meg fogod szokni, hogy hová kell letenned, és mennyire kell felemelned az ütőt. A helyben történő korongkezelésnél számtalan gyakorlatsor áll rendelkezésedre az úgynevezett bottechnika fejlesztéséhez, de ha a leírt feladat már működik, kipróbálhatod a jégen is. Haladás közben kissé összetettebb a dolog, hiszen korcsolyázás közben kell vezetni a korongot, így elsőre több dolog is megzavarhat: egyszerre – lehetőleg helyesen – kell mozgatni a kezeidet és a lábaidat, nem szabad lemaradnia a korongnak, és sokszor még bójákat is raknak eléd, amelyek mellett el kell vinni a pakkot. Ne ijedj meg, hamarosan bele fogsz jönni, csak ezt is sokszor kell megismételni. A legfontosabb, hogy a korong mindig legyen előtted, mindig boríts rá az ütő tollával, tartsd megfelelően az ütőt és a testedet, a többi pedig már csak gyakorlás kérdése. Kanyarodás közben jobban rá kell borítani, és kicsit befelé kell húzni a pakkot, hogy ne csússzon le az ütődről.

 

Ám a jó hokis nemcsak előre tudja vezetni a korongot! Hiszen a hátrakorcsolyázás és vele együtt a hátrafelé történő korongvezetés megtanulása is szükséges a jégkorongozóvá váláshoz. A mozdulatok kivitelezése hasonló az előre történő korongvezetéshez, de erről talán majd egy kicsit később ejtünk szót.

 

Mik a leggyakoribb hibák?

  • A ráborítás hiánya. Ha elfelejted a felső csuklóddal forgatni az ütőt, nem fogsz tudni ráborítani a korongra, így az könnyebben lecsúszik a tollról, vagy az ellenfél könnyebben elveszi tőled. Legyen laza a csukló!
  • Lent van a fej. Ha sok gyakorlás után is a korongot bűvölöd a tekinteteddel, nem lesz elég időd a pályán a gondolkodásra, vagy az is lehet, hogy véletlenül beköszönsz a palánknak. Fent a fej, és azt nézd, mi van körülötted!
  • Szorítás az alsó kézzel. Korongvezetés közben az alsó kezeddel kicsit lazábban kell tartanod az ütőt, hogy könnyebben forgasd azt a felső kezeddel, illetve széles korongvezetés esetén jobban ki tudd csúsztatni az ütőt.
  • Egyenes testtartás, felső kéz a test mellett. A megfelelő test- és ütőtartás abban segít, hogy stabilabban állj a jégen, és könnyebben megtartsd a korongot. Ha nem figyelsz eléggé, azon kaphatod magad, hogy vigyázban állva csúszol előre, a korong pedig sehol.