Ki ne szeretne hokigimibe járni Torontóban?

Joey Simon nem egy szimpla kanadai, aki pusztán azért érkezett hazánkba, hogy gyerekeket toborozzon egy torontói sportgimnáziumba. Szezonokat húzott le a Ferencvárosnál, bajnok lett háromszor a 90-es években. Magyar állampolgár, jól beszéli a nyelvet. Kötődik hazánkhoz, és szeretne minél több fiatal hokisnak segíteni abban, hogy kimehessenek a torontói Blyth Akadémiára. A részletekről kérdeztük.

Hogyan kötöttél ki a Ferencvárosnál?

Torontóban nőttem fel, az Ontario Hockey League-ben játszottam négy évig. A szüleim mindketten magyarok, apám azt kérdezte, nem szeretném-e megnézni Magyarországot. Svédországba vágytam elsősorban, de úgy gondoltam, végül is miért ne. 1990-ben elmentem a Ferencvárosba. Játszottunk egy barátságos meccset szlovákok ellen, lőttem pár gólt. Elvittek vacsorázni, és meggyőztek, hogy maradjak. Fiatal voltam, húszéves, gondoltam, legalább megismerhetem szüleim kultúráját, és megláthatom a nagymamámat is Budapesten. Kétszer egymás után megnyertük a bajnokságot, jó idők voltak. Aztán visszamentem a tengerentúlra, mert kellett a változás, három szezont húztam le az USA-ban, ám végül a 94/95-ös szezonban visszamentem a Ferencvárosba, a rájátszásra tértem vissza, és mgint megnyertük a bajnokságot. 1996-ban is játszottam még. Aztán befejeztem a játékot. Nem kerestem nagy pénzeket, eldöntöttem, ideje letennem életem alapköveit. Megházasodtam, letelepedtem, 1999-ben megalapítottam Torontóban a Powerhouse Hockey hokisulit. Topjátékosokkal foglalkozunk, 16 éves kor felett. Sok tehetség az NCAA-ben, a legrangosabb egyetemi bajnokságban köt ki, de volt szerencsém NHL-ig jutó játékosokat is képezni.

Ebbe a suliba keresel embert? Ezért vagy itt?

Nem, az egy másik projekt. Öt éve már edzettem a Blyth Akadémia U16-os csapatát, és egy ideje segítek a játékosok felkutatásában is. Ez egy torontói magániskola. Úgy kezdődött a szerepköröm, hogy mondta a toborzásért felelős főnök: jön két magyar játékos az akadémiára, és szeretne engem is maga mellett tudni, mivel beszélem a nyelvet, ismerem a közeget. Még a fradis időkből van egy nagyon jó barátom, Horváth Csaba, ő segített, kötött össze emberekkel, sokat köszönhetek neki. Most is találkoztam sokakkal, ferencvárosiakkal, fehérváriakkal, Hall of Fame-tagokkal, Ancsin Jánossal, Géczi Gáborral, Kovács Zoltánnal. Sikerült felvennem a kapcsolatot néhány családdal is, ahol hokis gyerekek vannak. Jövőre négy magyar lesz az iskolában, de elképzelhető, hogy még kettő jön. Remélem, hogy a képzés hozzásegíti őket ahhoz, hogy kiváló jégkorongozóvá válhassanak.

Hogy kell ezt elképzelni? Mennyi időre mennek Kanadába ezek a fiúk?

Ez egy akadémiai év tipikusan, szeptembertől júniusig maradnak. Rendes sportgimnáziumról van szó, órákra járnak, emellett kétszer edzenek egy nap a jégen, hétfőtől péntekig. Az iskolai csapat mellett játszanak egy torontói csapatban a GTHL ligában is (Greater Toronto Hockey League), amely a legerősebb iskolai utánpótlás-bajnokság, tehát nagyon jó lehetőséget ad a fejlődésre. Ötödikes és hatodikos gyerekeknek szól a program. Nem csak hokisok vannak, mindenféle sportág képviselteti magát, a 155 diák közül 50 jégkorongos. Kiscsoportos osztályokban folyik a munka, 7-9 fő tanul együtt, akiknek nagyon hasonlóak a céljaik a sportban, ez motiváló mindenkinek. Reggel 9-kor van az első edzés, aztán órák, délután 3-kor a második edzés. A gyerekek vagy fogadó családoknál laknak, vagy olyan családoknál, akiknek szintén ide jár a gyerekük. A hoki mellett az életstílusban is nagy segítséget ad egy ilyen csereév, életre szóló élményeket gyűjtenek, megtanulják a nyelvet. Hiszünk abban, hogy a külföldi diákok bevonásával színesedik az iskola, ez mindenkinek jó.

Milyen anyagi vonzatai vannak a programnak?

Egy tanév 23 ezer kanadai dollárba, körülbelül 4,8 millió forintba kerül. Négy részre bomlik egyébként itt a tanév, legutóbb a harmadik turnus után hazajöttek a fiúk az U15-ös Riga Kupára, majd a negyedik részre vagy visszamegy a játékos, vagy online fejezi be az iskolát.

Miért érheti meg részt venni ebben a programban a fentieken túl?

Ontarióban van az egyik legjobb juniorliga, az OHL, amelynek draftrendszerében csak akkor tudsz részt venni, ha itt laksz. Ezek a gyerekek ilyenkor itt laknak, és ebben az iskolában megkapják a szükséges státust. Az oroszok is e lehetőség miatt jönnek elsősorban. Importdraft is van, de az lényegesen nehezebb, ott tényleg a legjobbak legjobbjának kell már lenned, egyébként nem is látnak. Ebben az évben a 2003-as születésűek vesznek részt a drafton. Emellett elmondhatom, hogy nagyon sokat fejlődnek a játékosok, mind a hokiban, mind életszemléletben. Szeretnék többször visszajárni Magyarországra, és minél több fiatal magyar jégkorongost hozzásegíteni a lehetőséghez.

Bővebb információ: Joey Simon, powerhousehockey@bell.net

Forrás: http://www.jegkorongblog.hu/2018/06/08/ki-ne-szeretne-hokigimnaziumba-jarni-torontoban/#post-245703